Amikor infláció van egy társadalomban, különbözően hat a különböző háztartásokra, annak fényében, ki-mire költi a legtöbbet a hétköznapok során. „Ahány ház, annyi szokás” – ahogy mondani szokás. Változóak a pénzköltési szokásaink is, a változatos életvitelek szerint.
Vannak, akik húst esznek, és vannak, akik vegetáriánusok, vagy vegánok. Vannak, akik autóval közlekednek a mindennapokban, és vannak, akik a tömegközlekedést használják. Vannak, akik többet vásárolnak ruházati cikkeket, és vannak, akik inkább a szükséges ételekre is háztartási cikkekre költenek, azon felül pedig inkább megtakarítanak pénzt. Amikor az infláció mérésére kerül sor, akkor az összes háztartási kiadási szokás átlaga határozza meg, hogy az egyes áruk és szolgáltatások mekkora súllyal esnek latba a mérés során.
Ennek csoportosítása nagyjából a következők szerint történik: napi fogyasztási cikkek, mint az élelmiszer, benzin vagy újság, utána a tartós fogyasztási cikkek, mint például a ruhanemű, lap top, mosógép, háztartási cikkek, majd pedig a szolgáltatások, mint a fodrász, biztosítás, vagy lakásbérlés.